Antonio „Tatang” Ilustrisimo (1904-1997) az egyik leghíresebb eskrimador családba született Cebu szigetén, az apjától tanulta a családi rendszert. 10 éves korában megelégelte a szigorú edzést és elhatározta, hogy elhajózik Amerikába. Amerika helyett Mindanao szigetén kötött ki. Itt találkozott egy muszlimmal Jolo szigetéről, egy bizonyos Muhammed-del aki hamar megkedvelte a fiatal Antoniot és fiává fogadta, a Montesali nevet kapta. Itt egy Pedro Cortez nevű moró harcostól tanulta a pengeforgatás tudományát, aki amolyan kormány által kinevezett rendfenntartóként tevékenykedett, de a párbajokat sem vetette meg.
Tatang egészen 17 éves koráig maradt itt, mígnem egy szép napon elment sört vásárolni a helyi boltba, ahol egy muszlim lehordta emiatt (a vallásuk tiltja az alkoholfogyasztást). Mikor Ilustrisimo figyelmen kívül hagyta a muszlim okítását, előhúzta a krisét hogy megleckéztesse. Erre a fiatal Tatang előrántotta a barongját és egy mozdulattal levágta támadója fejét. A klánháború elkerülése végett Tatangnak mennie kellett. Egy rövid időre visszament a családjához, aztán elváltak útjaik. Egy ideig Santa Rosa szigetén volt bebörtönözve, mert megölt egy embert párbajban. Itt találkozott a fiatal Timoteo Maranga-val, aki az ő hatására ment el Balintawakot tanulni. Egy ideig a fegyverhordozója is volt a fiatal fiú, ám a saját stílusát sose tanította neki. Tatang ezt azzal indokolta, hogyha elkezdené tanítani a művészetét –ami eddig őt életben tartotta – csökkentené a túlélési esélyeit.
Ez időtájt Tatang szigetről-szigetre utazott munkát keresve. Az egyik ilyen szigeten keveredett összetűzésbe a helyi bajkeverőkkel, a Vasquez testvérekkel. Ilustrisimo rájött hogy az egyik fivér csal a kockajátékon, ezért kidobta az ivóbók. Nemsokára a 3 fivér bolókkal tért vissza elégtételt venni. Tatang ekkor szokásához híven elkezdte kántálni orascion-ját, emellett anting-antingja a mellkasára volt tetoválva. Sokan varázserőt tulajdonítottak neki, mert harcban nem tudták legyőzni (a fivérek ököl nagyságú kövei sem találták el). Mikor az egyik fivér rátámadt, Tatang levágta a hüvelykujját, erre megijedtek és megfutamodtak. Gyakorta használta ezt a technikát párbajai gyors megnyeréséhez.
1940-ben Manilába költözött, itt edzett együtt a kor híres eskrima mestereivel. A II. Világháború alatt guerilla csapatokban harcoltak a japánok ellen. A háború végén ők voltak a berdugok, akik a japán oldalra átállt filippínókat fejezték le bolóikkal.
Ezután Tatang felcsapott tengerésznek, szabadidejében kikötői kocsmákban ivott és játszott, néha elvert egy kisebb csoportot és sokat párbajozott. Ezekben az időkben egy indonéz pencak silat gyakorló volt a bajnok, a filippínók tehát felkérték Tatangot hogy álljon ki Szingapúrban az indonézzel, ők állják minden költségét. A párbaj egy stadionban zajlott, ahol véres harcra kiéhezett tömeg gyűlt össze. A harc másodpercek alatt befejeződött, az indonéz támadott először, Ilustrisimo pedig válaszként megvágta a csuklóját.
Máskor egy pencak silat nagymesterrel állt ki. Szokásához híven csendesen, mentálisan és fizikailag készen várta az összecsapást. A silat nagymester látva Ilustrisimo rémisztő nyugalmát végül visszakozott, látta rajta hogy nem veszíthet, ebben az esetben Tatang harc nélkül győzte le ellenfelét.
Élete során minimum 17-szer állították elő, szerencséjére többnyire bizonyítani tudta hogy önvédelemből ölt. 1982-ben vonult vissza, ezekben az időkben is többször keveredett összetűzésbe. Mikor egyszer egy hajón három férfi megpróbálta kirabolni, válaszként egy alumíniumcsővel kiütötte az egyik rabló fogsorát, miközben a másikat gyomron vágta. A harmadik erre úgy megijedt, hogy a vízbe ugrott. Több fiatal szeretett volna hírnevet szerezni azzal, hogy az idős nagymestert legyőzi. Annak ellenére hogy Tatang ekkor már félig vak volt, még 90 éves kora körül sem győzték le.
Ha valaki ki akarta hívni, mindig kiállt – de csak éles pengével. Még a kor híres eskrimadorai sem próbálkoztak ezzel.
Ezen a videón 87 évesen sparringol tanítványával:
Megjegyzés: A cikket eredetileg Németh Péter kalimester kérésére írtam, az eredetijét itt találod.