1. Bud Dajo-nál összevagdalt amerikai katona; a Bud Dajo-i csata utáni mészárlás

2. Sulu harcosok tréningje

3. Bagobo harcosok

                        4. Igorot fejvadászok és feleségeik

                 5. Fejvadászok Lubuguanból

6. Ifugao harcos a koponyákkal díszített viskója mellett, alul Ifugao trófeák      

          7. Két Igorot fejvadász emberi állkapocs felhasználásával készült "gansa"-kkal          

8. Ilongot család

9. Kalinga rendőrök

    10. Kalinga harcos

11. Harcosok Észak-Luzonból

12. Tomás Mascardo generális tőrje (itt bővebben olvashatsz róla)

13. Ilongot lányok

(Figyelem! +18-as tartalom!)

A videó egy 1988-ban készült amerikai rendőrségi oktatóvideó, mely az utcai szúró -vágóeszközös  támadások világát hivatott szemléltetni. Úgy gondolom, a témában még mindig egy igazán hasznos mű - még ma is megállja a helyét, igazi alapmű.

Emellett a célja az, hogy az amerikai rendőrök minél hatékonyabban tudják kezelni az ilyen helyzeteket. Szóval nem lehet minden egyes szituációra ráhúzni, hiszen hivatásosoknak szól és az amerikai verekedős (szub)kultúrát hivatott szemléltetni. A legtöbb szituáció rendőri intézkedés közbeni támadásokról szól, ilyen helyzetbe egy civil valószínűleg nem kerül (el tudja kerülni és el is futhat). Illetve kultúránként változnak a dolgok, Dél-Amerikában vagy Latin-Amerikában például könnyen előfordulhat kés vs. kés elleni párbaj (ami néhány amerikai "szakértő" szerint nem létezik a valóságban).

Ez persze nem von le semmit a videó értékéből, mind hivatásosok mind pedig civilek sokat tanulhatnak belőle. 

A következőkben mellékelek egy kis tartalomjegyzéket a filmhez, akár angol nyelvtudás nélkül is érdemes megnézni a számunkra érdekes részt.

0:00 - 8:45 A késes támadások dinamikáját mutatja be, mennyire hirtelen és meglepetésszerűen történhetnek. Megjegyzés: megfelelő körültekintéssel és tudatossággal az ilyen helyzetek 99%-a elkerülhető.

8:45- 12:00  Megkéselt rendőrök mesélik el történeteiket, hogy a késes támadások sokkal gyorsabban, közelebbről és meglepőbben történnek, mint azt gondolták volna. Illetve maga a kés pszichológiailag is sokkoló - még egy lőfegyveres rendőr számára is!

12:00 - 13:15  Késes támadások (szúrások és vágások) mechanikája, szemléltetése képekkel.

13:15 - 19:30   Folytatódnak a rendőrök történetei.

19:30 -  21:30   Esettanulmányok és lehetséges szituációk szemléltetése.

21:30 - 35:37  Potenciális szúró- vágóeszközök, illetve ezeknek a veszélyessége.  Megjegyzés: akár egy villával is lehet súlyos, halálos sérülést is okozni!

35:37 - 44-47  Bemutatja, hogy képzett késes különböző szituációkban mire képes. Leo Gaje és Dan Inosanto kali mesterek szerepelnek benne.

58:58, 1:01:50  Lőfegyver használati alapelvek.

1:10:59  Kés elleni önvédelem alapelvek.

1:14:57  Önelsősegély, életmentő tanácsokkal. 

Nagyjából ezek az érdekesebb részek, a képzett késharcos bemutatóin kívül nagyon érdekes szituációk vannak benne - már csak ezek miatt is megéri belenézni. Foglalkozik még ezeken kívül a különböző rendőrségi mellények használhatóságával. '88 óta azért a technológia sokat fejlődött, szerintem már léteznek ezeknél megbízhatóbb mellények is, de még mindig nem garancia a mellény viselése arra, hogy a rendőr túlél egy késes támadást. 

Érdemes a filmet kontextusban értelmezni, ezen támadások vidékenként változnak. Civilek az ilyen eseteket javarészt könnyen el tudják kerülni, a hangsúly itt inkább azon van, hogy fel tudja-e vajon időben ismerni a potenciálisan veszélyes helyzeteket emberünk? Ennek megértésében is sokat segíthet ez a film.

Ezért is tartom nagyon hasznos videónak, mert mind hivatásosoknak (sőt, számukra alapmű; nem tudom létezik-e vajon itthon ilyen, de kétlem hogy ennyire jól felépített lenne ha mégis) mind pedig civileknek hasznos stratégiákat és taktikákat mutat.

(A videót megnézheted itt, ha nem működne a beszúrt videó.)

Előző blogbejegyzésemben a Fülöp-szigetek legismertebb pengéit mutattam be. Most következő részünkben a filippínó fejvadász törzsek fegyvereivel fogok foglalkozni.

Kik is voltak a fejvadászok? Olyan törzsek harcosai, akik háborúskodásaik során legyőzött ellenfeleik fejét jutalmul levágták és magukkal vitték. Az indonéz, filippínó, dél-amerikai esetleg pápua új-guineai törzseken kívül kelta, germán és szkíta törzsek is gyakorolták a fejvadászatot - a teljesség igénye nélkül, a fej levágása az emberiséggel egyidős harci tradíciónak számít. Mindezen hagyományoknak több oka volt: félelemkeltés és hírnév szerzése (minél több feje van valakinek, annál félelmetesebb harcos), az ellenség lelkének elpusztítása, illetve sokan hitték hogy az ellenfél fejének lecsapásával az ellenséges törzset is gyengítik, spirituálisan is (logikusan, ha elvesztettek csatában egy embert már gyengébb lett a törzs). 

                                         1. Idős filippínó fejvadász trófeákkal

Mivel a Fülöp-szigeteken sokféle fejvadász törzs él(t), illetve a fegyvereik igen változatosak, az összes általuk használt  fegyvert bemutatni itt nincs kapacitásom. Kezdjük a sort az egyik legkülönlegesebb eszközzel, a fejvadász fejszével.

1. Bagobo sundang, T'boli kampilan (tok) és hegyvidéki fejvadász fejszék

A Bagobo sundang (bal szélen) nevű kard a bagobok egyik jellegzetes pengéje, akik a Davao öböl menti térségben éltek.  A délről jövő hindu vallású migránsok (1900-as évek eleje) a helyiekkel keveredve, beolvadva alakították a bagobo törzset. Kardjuk a kampilan kisebb változata, mellette egy T'boli (szintén a törzs nevét jelzi) kampilan látható. Ezek nem jellegzetes fejvadász törzsek, innentől következik a számunkra érdekesebb fejvadász fejszék leírása.

Balról a harmadik penge egy Binaroy típusú fejsze, valószínűsíthetően a Yapayao törzs használta. Ezután Kalinga (Igorot, Bontoc) fejvadász fejszéket láthatunk. Jellemzően harcra a fejvadász törzsek lándzsát, fejszét és pajzsot hordtak. Emellett fejszéikkel faragtak és hentesmunkákra is használták, illetve az elejtett vad megölésére. A szélesebb pengét használták erre a célra (faragás, hentesmunkák); míg a hátsó tüskét koponyalékelésre, akasztásos technikákhoz és immobilizációra esetleg páncél ellen.

2. Középen Kalinga pajzs, mellette pedig pinahig pengék

A Kalinga pajzs a fejvadász harcos egyik jellegzetes, különleges formájú, fából készült eszköze volt csatában. Pajzsukat nem csak védekezésre, de ütésre is használták.

A 'pinahig' kard (vagy csak simán bolo) egy nehéz, hétköznapi munkaeszközként funkcionált, melyet végszükség esetén fegyverként is lehet hasznosítani. Kiváló vágóeszköz.

Érdekes eszköz még az Ifugao fejvadászok által használt 'hinalung' penge, melyet nyélre csúsztatva lándzsaként; nyél nélkül pedig nagyobb késként használták - szúrtak és vágtak vele.

                  3. Hinalung penge

        4. Fejvadász törzsek lándzsái

Az 5-12. közötti lándzsákat mind háborúban használták (évente 1-2x háborúztak és ügyeltek rá, hogy kevés legyen a halott - egyfajta férfias rítus volt számukra a háború). A lándzsák formája alapján a minél nagyobb sérülés okozása volt a cél. Az ellenfelet lelassítják a sérültek, hiszen őrájuk még gondot kell fordítani. A legtöbb harci lándzsán látható speciális horog, mely a halászati eszközök (2.) ismérve - ezekkel viszont nagyobb "halra" vadásztak. A 3-4. számú lándzsákkal pedig többnyire vadásztak, itt fontosabb volt az eszköz gyors eltávolíthatósága - érdemes megfigyelni a hullámos élt, mely nagyobb sebcsatornát vágott.

5. Fűrészfogas kard vagy bot

Eredetileg állati (pl. cápa, krokodil) fogakból készült, lapos fára majd később fémre illesztett eszköz, mely minél nagyobb roncsolást hivatott okozni az ellenfélnek. A szörnyű sérülésekkel az eszköz pszichológiailag is megviselte adott törzs harcosait - hiszen végig kellett nézni társuk szenvedéseit (már ha ezzel megütötték). Gondoljunk bele, a mi modern társadalmunkban és éghajlatunkon egy ilyen sérülés ugyan kellemetlen, de könnyen kezelhető ha nem károsodtak súlyosan az izomrostok, erek és idegek. Viszont a trópusokon egy apró seb is könnyen elfertőződött, amit nem tudtak megfelelően kezelni és a harcos immunrendszerén múlott, túléli-e. 

6. Óceániai cápafog kard

Érdekesség, hogy a különböző óceániai törzsek előszeretettel felhasználták a cápa fogait fegyverek készítéséhez. 

Zárásként egy videó: Igorot harcosok harci rituáléja (0:20 és 1:00 perc között).

Elég sokszor találkoztam már az emberek fejébe berögzült, sokszor félinformációk miatt (pl. média) beégett mítoszokkal, amelyek mellett sokan határozottan ki is álltak. Kicsit úgy éreztem magam, mint a politika esetén: majdnem mindenki ért hozzá, vagy legalábbis van határozott véleménye róla. Persze komolyabban nem foglalkozott vele, mert minek? Az ember akkor kap egy viszonylag tiszta képet a késharcról, ha éveket gyakorolja és tanulmányozza. Ma már rengeteg infó és videó elérhető, amely nagyban megkönnyíti a dolgunkat.

A téma sajnos nem fekete és fehér, viszont ezen gondolatok könnyen bajba sodorhatják az embert.

Következzen tehát néhány késes mítosz, mellyel eddig legtöbbször találkoztam:

1. Ha pusztakezes rendszerben gyakorlott (akár "fekete öves") vagyok, tudok védekezni kés ellen is

A pusztakezes rendszerek egészen másra készítenek fel. Késsel akár egy 25 kg-os kisgyerek is könnyedén képes halálos sérülést okozni. A pusztakezes rendszerekben viszont - mivel pusztakézzel egy ugyanolyan kaliberű ütés hatástalan - ezekre az irányokra és szituációkra nem készülnek. Működhet a pusztakezes rendszerben megszerzett tudás is képzetlen/szándék nélküli támadó ellen természetesen, de fontos ismerni  adott technika határait. Leo Gaje szerint a legjobb pusztakezes mestert is egy közepes késes könnyedén legyőzi.

2. Kés ellen nem lehet védekezni

Lehet, de elég nehéz és nagy felkészültséget igényel. Általában ezt pusztakezes rendszerben jártas gyakorlók hangoztatják, ezért is fölösleges a késharc gyakorlása. Ez ellen rengeteg való életből származó példát fel lehetne hozni, nem hiába gyakorolnak testőrök, kidobók, különleges egységek tagjai fegyver alapú rendszereket. Tulajdonképpen a történelem folyamán, ha az emberek tényleg bántani akarták a másikat, mindenki fegyvert használt. Nem viccből, egy közepes méretű orángután ellen a legjobb nehézsúlyú boxolónak se lenne sok esélye...

3. A kés "lézerkard"

Sokan úgy gondolják, ha egy késsel megvágnak vagy megszúrnak - már vesztettünk és vége a dalnak. Ugyan ez tényleg előfordulhat, viszont az emberi test sokszor rettentő sokat kibír. Azok akik akár képzetlenül is túléltek késes összetűzéseket, sokszor nagyobb vágásokkal, több szúrással kerültek ki az összecsapásból. Sok esetben emberek akár 10-20 késszúrással is mentek tovább, vagy halálosnak gondolt sérüléssel folytatták a küzdelmet és élve kikerültek belőle. Olvastam olyan börtönkéselésről, ahol több mint 100 késszúrás után is aktívan küzdött az áldozat.

4. Majd kirúgom a kést a kezéből...

Kezdjük azzal, hogy a láb egy erősebb ámde jóval lassabb "fegyver", mint a kéz. A lábbal jól ismert célpontok (comb, felsőtest, fej) mind-mind sokkal lassabban mozognak és kiszámíthatóbbak - de még sokszor így is nehéz pl. egy jó fejrúgást kivitelezni. A késes kéz ennél sokkal veszélyesebb, emellett ha el is találod, csak akkor repül ki a kezéből a kés, ha lazán fogja. Míg a lábunk eljut a késes kézig, az több mint 1 m-es út. A késes kéz 5-10 cm-es elmozdításával a láb vágható, szúrható. Szóval ez egy rettentő kockázatos technika, még akkor is ha nagyon jól rúgsz. 

5. Késharcban mindenképpen meg fogsz sérülni 

Sokszor hallani emberektől, hogy ez vagy az fog történni egy késes támadás során. Ez a technika nem jó, az meg működni fog. Egy tanulmány szerint minél jobban nő az emberek tapasztalata, annál inkább csökken az önbizalma a témával kapcsolatosan. A legnagyobb tapasztalattal rendelkező veteránok sokkal diplomatikusabban beszélnek a témáról, mint a 0 tapasztalattal rendelkező, ámde magabiztos laikusok.. Az erőszak és ezzel kapcsolatosan az önvédelem is egy rettentő szituációfüggő dolog. A mantra, hogy késharcban biztos meg fogsz sérülni....hülyeség. Ez egy félreértett, félremagyarázott megállapítás. Az oktatók azért erőltetik, hogy a gyakorló tudatában legyen és ha véletlenül megtörténik a sérülés, ne fagyjon le. Nagy a sérülés veszélye, de akár sértetlenül is kikerülhetsz egy ilyen szituációból - viszont úgy belemenni késharcba hogy biztos meg fogok sérülni, nem túl szerencsés mentalitás.

6. A lefegyverzések mindig működnek

Általában sok gyakorló esik abba a hibába, hogy az edzőteremben működő technikákat ugyanúgy fogja tudni élesben is használni. Sok dokumentált eset van arról, hogy képzetlen emberek fegyvereztek le (képzetlen) támadókat. Viszont egy elszánt, fitt ellenfélen nem olyan könnyű ezt végrehajtani mint a már megszokott, 100%-ig együttműködő edzőpartnereden. Próbáld csak ki, keress egy fittebb, ügyesebb edzőtársat akinek az a feladata hogy megszúrjon/vágjon. Próbáld meg csak lefegyverezni, közben számold hányszor szúrtak és vágtak meg. 

7. Az FMA drillek nem működnek

A drillek nem feltétlenül az éles szituációkat hivatottak szemléltetni. Egy ismétlődő, körgyakorlatról beszélünk ahol adott támadásra való reakciókat, időzítést, érzékelést és a küzdelemhez fontos alapokat (lábmunka, egyensúly stb.) gyakorlunk. Mivel egy folytonos körgyakorlat - nem kell időt fecsérelni az újrapozicionálással, szerepcserékkel, újrakezdésekkel mint szituációs gyakorlatokban - adott szituációra sokkal nagyobb ismétlésszámmal tudunk készülni egy edzés alatt. Magasabb szinteken (ilyet kezdőként nem fogsz találni edzésen, esetleg láthatod hogy egy haladó páros hogy dolgozik) jön képbe a stresszfaktor növelése, a szándék belevitele és egyfajta baráti, kontrollált ámde korlátozott gyakorló küzdelem - ahol a gyorsabb/ügyesebb/képzettebb érvényesítheti érdekeit. 

Egy stabil alap után lehet a drillekben kicsiszolt készségeket szabad gyakorló küzdelemben továbbfejleszteni.

8. Kés elől mindig el tudok futni

Az esetek túlnyomó részében megfelelő tudatossággal el lehet kerülni a fizikai konfrontációt, illetve el lehet futni. A futás egy hasznos és fontos önvédelmi stratégia, amit a legtöbb "önvédelemmel" foglalkozó edzésen elbagatellizálnak. Emellett futó embert elég nehéz bántani. Viszont vannak olyan szituációk, ahol nem akarunk elfutni (pl. otthonvédelem, séta a családdal stb.). 

9. Megveszem az eszközt és győztem

Ha drága, menő esetleg adott körökben népszerű eszközöd van (pl. gázpisztoly, spéci kés stb.) az még semmire nem garancia. Ezen eszközöket meg kell tanulni használni, nem a 300 dolcsis harcikés fog helyetted küzdeni...Minden eszközzel, még a gázsprével is gyakorolni kell hogy éles helyzetben el tudd találni, utána pedig el tudj menekülni. Egy jó minőségű maroklőfegyver is mondhat csődöt, ahogy pl. a gázspré sem minden esetben (ittas, elszánt, drogos támadó) fejti ki ugyanazt a hatást. Ettől függetlenül egy viszonylag egyszerűen hordható és használható, az esetek többségében (ha megfelelően használják) hasznos eszköz.

10. Majd élesben működni fog, ha edzés közben nem is... 

Ez önálltatás.... Ha otthon nem tudtad az érettségi tételt, majd pont vizsgán fog menni?! :) Stressz alatt romlik a teljesítmény, a finommotoros készségek és a döntésképesség is. Ha a teremben nem működik 100-ból 100-szor, majd 1000-ből 1000-szer adott technika (együttműködő partnerrel), akkor élesben biztosan ennél jóval rosszabb eredményt fogsz elérni. Csak ott nem lehet újrapróbálni...